A rimaszécsi református keresztyén egyház

p9010055.jpg

Hogy mikortól áll fenn a rimaszécsi református gyülekezet, arról biztos írásos adataink nincsenek. Annyi azonban bizonyos, hogy a reformáció megindulása után, itt nemsokára fellobogott az evangyéliom fáklyája. A reformáció itteni gyors terjedését bizonyos adottságok tették tehetővé. Az itt járt és a rimaszécsi várban is megtelepedett husziták hatása, a szomszédos Szepességi városokkal folytatott kereskedelem, amikor is az áru mellett az új eszmék is bejöttek Gömörbe, nemkülönben a külföldi egyetemek megismerkedett hazatérő ifjak, mint pl.: Hagonyi Benedek, Rimaszécsi Demeter és a Szegedyek működése, mind-mind lehetővé tette, hogy Rimaszécsen 1560-ban már református gyülekezet volt. Emellett bizonyít az 1580-ból származó úrvacsorai kelyhe is, ami letétben a van a rimaszombati múzeumban. Anyakönyvünk 1617-ből van, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy ekkor már rendes lelkésze volt. Hogy mikortól áll fenn a rimaszécsi református gyülekezet, arról biztos írásos adataink nincsenek. Annyi azonban bizonyos, hogy a reformáció megindulása után, itt nemsokára fellobogott az evangyéliom fáklyája. A reformáció itteni gyors terjedését bizonyos adottságok tették tehetővé. Az itt járt és a rimaszécsi várban is megtelepedett husziták hatása, a szomszédos Szepességi városokkal folytatott kereskedelem, amikor is az áru mellett az új eszmék is bejöttek Gömörbe, nemkülönben a külföldi egyetemek megismerkedett hazatérő ifjak, mint pl.: Hagonyi Benedek, Rimaszécsi Demeter és a Szegedyek működése, mind-mind lehetővé tette, hogy Rimaszécsen 1560-ban már református gyülekezet volt. Emellett bizonyít az 1580-ból származó úrvacsorai kelyhe is, ami letétben a van a rimaszombati múzeumban. Anyakönyvünk 1617-ből van, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy ekkor már rendes lelkésze volt. 1590-es években már iskolája is volt, mert lelkésze menekülése után és távolléte alatt „az Schola-Mester Losontzi György, hol az erdő alatt, hol valamelyik kerten, hol a puszta paróchiában imádkozott velünk és olvasott előttünk“.

kiskar.jpg nagykar.jpg

kiskar nagykar

Temploma sokkal régebbi, mint a gyülekezet, amit a templom kiskarjában talált és megőrzött latin nyelvű felírás igazol: AEDES SACRA DEO CREBRIS PULSATA PRO CELLIS. Fordítása: AZ ISTENNEK GYAKORI VIHAROKTÓL VERT SZENT HAJLÉKA. E felírásban található más színnel festett nagy betűk azt az évszámot teszik ki, amelyben a felírás kelt: 1457-et. Tehát temlomunknak ez a hátsó része már akkor sok vihart kiállott szent hajléka volt az Úrnak. Valószínüleg még a husziták idejéből való.
A gyülekezet élete soha nem volt irigylésre méltó. Sokat szenved a mohácsi vész utáni 150 éves török uralom alatt. Mint a „széleken“ fekvő községet sarcolja a megszálló, de a be-betörő, zsákmányoló csapat is. Ezen idők nyomorúságaira emlékeztet egy régiről 1836-ban lemásolt hiányos jegyzőkönyv, amely azt tertalmazza, hogy 1676-ban az egyik török betörés alkalmábal a törökök két harangot is elvisznek „melynek egyike, amint mondják, Oltsán, Pest elejin vagyon. A mostani 1717-beli két harangotskánknak a kissebbjikét ugyanakkor tájban vették 12 forintokon, találtatott az osgyáni erdőn, hihető, hogy a törökök ejtették el“. Ezeknek az időknek az emlékét őrizheti a tornyunkon lévő félhold is, amelyet valószínűleg védelmül helyezték tornyukra az időben a leleményes elöljárók, vagy emlékeztetőül azon idők nyomorúságára. A templom nagy külső és belső javítás a 90-es évek közepén történt.
Sajnos a gyülekezet tagjainak száma a kevés születés és több halálozás folytán évről-évre fogy. A maradék azonban ma is ragaszkodó és áldozatkész. Tudja és érzi: hűségeseknek kell lenni mint polgárnak, de mint egyháztagnak is, mert erre kötelezi a múlt sok-sok dicső és felemelő példája és ezt kívánja tőle az a gondviselő Isten is, aki annyi vészen, viharon keresztül vezette és mindmáig atyailag megőrizte.

A gyülekezet gályarab lelkésze: Otrokocsi Fóris Ferenc (Otrokocs 1648, Nagyszombat 1718). 1673-ban lett lelkész Rimaszécsen. A gályarabságból 1676-ban érkezett vissza-szabadulása után a gyülekezetbe. Volt kassai lelkész is. A katolicizmus és a protestantizmus egyesítésén munkálkodott sikertelenül. Talán ezért 1694-ben nagyobb járadék és adomány ellenében áttért római katolikusnak.