Község

Rimaszécs, Közép-Szlovákia déli részén, a magyar-szlovák országhatár közvetlen szomszédságában fekvő Rima menti község.

Községünk a 48 fok 19 perc földrajzi szélesség és a 20 fok 15 perc földrajzi hosszúságon terül el. Tengerszint feletti magassága 177 méter. Éghajlata, időjárása megfelel födrajzi fekvésének. Csapadékban inkább szegényebb, mint gazdagabb. Ez azonban nagyon változó. Vannak csapadékosabb és vannak szárazabb esztendők. Hőmérséklete alföldi jellegű. Előfordulnak itt a forró nyarak, amikor a hőmérő higanyszála napsütéses napokon tartósan is – jóval túllépi a 30 fokot, kemény téli éjszakákon napokon keresztül is mínusz fok alatt marad a hőmérő higanyszála. Előfordult már 30 fok fölötti fagy is.

Rimaszécs a Rima folyó bal partján terül el. A Rima völgye, itt a folyó alsó szakaszánál katlanszerűen kiszélesedik és egy 15 km hosszú, 3 km széles síkságot alkot. A síkságot a völgy mindkét oldalán dombok határolják, a jobb oldali dombok a Cserhát-hegység (Cerová vrchovina) vonulataiban végződnek. Ezek a hegyvonulatok képezik az államhatárt Szlovákia és Magyarország között. A Rima folyó a múltban – a szabályozás előtt szeszélyes folyó volt, gyakran kilépett medréből, elárasztotta a síkságot. Ezért a bal oldali települések a Rimától távolabb a völgyekben, ajobb oldaliak pedig a part menti dombokon keletkeztek. Ilyen dombon terül el Rimaszécs is, vagy tizenöt méterrel magasabban, mint a Rima folyása. A község – a Rimával párhuzamosan – nyugat – keleti irányban húzódik.

Két patak is torkollik itt bele a Rimába. Az egyik a délről jövő, majd a Rimával sokáig párhuzamosan haladó Macskás-patak, a másik az északnyugat felől érkező Balog. Ezek a patakok áradáskor kisebb folyókkal vetekszenek. Ez a gazdag vízhálózat nagyon jó öntözési lehetőséget teremt, amit a múltban is, most is csak csekély mértékben használtak ki.

A széljárás nem egységes. Előfordul itt minden irányú szél. Annál inkább állandó az esőt hozó felhők járása. A nagyobb esők délnyugatról jönnek a harmaci Biríny-hegy felől. A Biríny tornyosuló fellegei elől mindenki igyekszik felél alá menekülni.

A Rima folyó (Rimava), amelytől a község a nevét kapta – valamikor kanyargós folyó volt. Partjait bokrok, fák szegélyezték. Néhol olyan volt, mint egy kis erdő, gazdag madárvilágnak adva otthont. Gazdag volt a Rima-partnak a növény- és rovarvilága is. A fák és a bokrok sok helyen egy-egy ligetet alkottak, ahol a fürdőzők jó pihenésre üdülésre leltek. Mert tiszta, kívánatos volt valamikor a Rima vize, tele fürdő, nyaraló fiatalokkal. A víz halállománya is nagyon gazdag volt. A víz olyan tiszta volt, hogy a háború előtti években voltak emberek, akik még ivásra is használták a Rima vizét. Ma már a vegyszerek világában ezek az emlékek csak álomnak tűnnek.

A rimaszécsi határ 1200 hektár területen fekszik. Ez a terület magába foglalja a szántókat, legelőket, réteket. A határ a Rima szabályozásával nagyon megváltozott. Az árterületi réteket szántóföldek váltották fel, s ezek a pihent területek bő termést hoznak. Nincsenek virágos rétek, kevés a kaszáló. A szénát, a sarjút ma már vetett takarmánnyal, silóval helyettesítik. A rimaszécsi határ nagyobb része sík területen húzódik, csak kisebb része terül el enyhe lejtésű dombokon, mezőgazdasági termelésre nagyon alkalmas. A part menti legelőkön jól hasznostítható az állattenyésztés is. Jelenleg csak a szarvasmarha-tenyésztés virágzik, a múltban azonban nagyon sok juhot és sertést is tenyésztettek itt. A termőföld nagyon jó minőségű. Részben homokos, könnyű talaj, a Rima jobb partján s a dombok alatt, a dombok hajlatain kötöttebb fekete föld van, amely nagyon jó terméshozamokat ad. Mivel adottak a megfelelő domborzati, talaj- és éghajlati viszonyok – csaknem minden növénykultúra jól megterem nálunk. Nagyon sokat termesztenek a gabonafélékből, zöldségből, de jól megterem itt a burgonya és a kukorica is. Mivel a község közelébe magasabb dombok nem igen vannak, így szőlőtermelésről nem igen lehet beszélni. Szőlőt csak házak körül, lugasokon termelnek. Gyümölcstermelés is csak otthon, a kertekben kis mértékben folyik.