Rimaszécs történelméből

A község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza. Az egyik kutató véleménye szerint ez a község már az alpári Zalán nyári mulatóhelye és így a magyarok által itt talált ősrégi helyiség. Erre mutat szláv (Szjacs) neve is (Barthol szerint). A pápai tizedszedők jegyzékében Seechch alakban szerepel a neve. 1347-ben Zeech. 1427-ben Szeech, 1467-ben pedig Rimazech alakban találjuk meg a nevét az egykori oklevelekben. A Szécsi-család ősi birtoka, akiknek itt váruk is volt. A várhoz jobbágyfalvak és nagy kiterjedésű birtokok tartoztak. A várnak ma már a nyomai sem láthatók, csak egy omladozó alagút őrzi a tárgyi emlékét. A hagyományok szerint a vár a mai református templomtól keletre – mintegy 100-150 méterre kezdődött. A várat a husziták is uralták, de Mátyás 1450-ben visszafoglalta a huszitáktól. Mátyás történetírója ebben az időben Cééchum néven említi a várat. 1460-ban, amikor Bonfini Zeechum néven említi, Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, de 1481-ben ismét a Széchyek birtoka. Széchy Mária murányi várának és szivének bevétele után Vesselényi Ferenc bírta, aki hűtlenség bűnébe esvén a vár és uradalma a királyi fiscusra szállott. Ezután kapták a Koháriak, és ezek révén szállott a Coburgokra, akik a nagykiterjedésű birtokokat egészen 1921-ig birtokolta és használta. 1921-ben Csehszlovákiávan földreform lépett életbe, melynek alapján nagybirokokat fel kellett parcellézni és eladni. Így parcellázták szét és árusították el Cóburg herceg rimaszécsi birtokát is,melyet a rimaszécsi földművesek, zsellérek és iparosok vásárolták meg.

Vásárjogot a község, ill. a község földesura az 1776. évben kapott. Országos vásárai voltak, melyek igen híresek voltak.

Rimaszécs 1802-ig szolgabírói székhely is volt. 1870-től 1913-ig mint járásbírósági székhely szerepelt, volt saját börtöne is.

Az egyházi feljegyzésekben a legrégebbi feljegyzések a refomrátus egyházról találhatók. Ezek a feljegyzések az 1600-es évektől vannak meg. 1676-ban elviszik a két harangot.

A török megszállásról a községi krónikában nincsenek feljegyzések.

Az okiratok szerint Rimaszécsen a régmúltban több kisebb település tartozott. Ezek a települések régen megszüntek, ma már ezekből csak Alsó Csobánkát, Kacagót, valamint Csobánka pusztát (ilyen néven szerepel az okiratokban) találjuk meg. A három település Rimaszécstől nyugatra, mintegy két kilométerre fekszik. A három település egy községet alkot, Orávka néven szerepel. Lakosai Oravából idetelepített szlovákok, a községnek magyar neve nincs.

1922-ben a község Coburg hercegtől megveszi a vásárjogot, a vásárokat ezután már nem a községben, hanem a ma is Vásártér-nek nevezett területen tartják. 1924-ben hat vásár megtartására van joga a községnek. A vásárok híresek voltak, messze földről jöttek a vásárosok. A sátrak tele voltak a különféle árukkal, az elkerített területek pedig állatokkal.

Az első világháború sok szenvedést hozott Rimaszécs lakosaira is. A háború sok anyagi és emberáldozatot követelt. A polgárok közül 30-an haltak hősi halált, nyugszonak a messzi idegenben, távol hazájuktól.

A Tanácsköztársaság napjai sem múltak el nyomtalanul a község fölött. A feljegyzéseket erről is megtaláljuk a községi krónikában.

1919-ben Rimaszécs a Csehszlovák Köztársaság része lesz. A közigazgatás megszervezésére, gyakorlására kis részben szlovák, de főleg cseh nemzetiségű polgárok érkeznek a községbe, akiket a lakosság megismer, megszokja őket, később meg is barátkozik velük. Az élet kissé új formát veszk, de folyik tovább a megszokott útján.

1938-ban Rimaszécset Magyarországhoz csatolják, a lakosságnak megint új államformához, új viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. Majd jön az újabb világháború, újabb megpróbáltatások, gazdasági nehézségek, szenvedés, rettegég a hozzátartozók életéért, újabb emberáldozatok, amit a háború követel. Újabb 15 halott katona maradt ismeretlen sírokban a tágas orosz mezőkön, de zsidó-áldozatok száma is több tízre tehető.

A háború befejezése után Rimaszécs ismét az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaság része lett. Sajnos a béke nem hozott mindenkinek igazi békét, megkezdődött a magyarok üldözése, a ketelepítés, a lakosságcsere. 13 családot Csehországba deportáltak, 5-öt pedig Magyarországra telepítettek át. Aztán rendeződtek a dogok, a magyarok is egyenrangú polgárai lettek az országnak, Rimaszécs is – az új politikai és gazdasági irányvonal szerint újból elindult az úton, amely a szocializmus felé vezetett. Úgy a politikai, gazdasági, kulturális életre meghatározó lett az az ideológia, amely a csehszlovák társadalmat, Rimaszécs lakosságát is tovább vitte az új megkezdett úton.